Neptunusz a Kosban: Amikor a spiri-lufi kipukkad és csak az igazság marad

Az elmúlt 13 évben a spiritualitás divat lett. Vagy inkább: üzlet. A Neptunusz a Halak jegyében járt, és ez elhozta nekünk a „csillámpónis” varázslatok és a „spirituális elkerülés”, alibizés aranykorát. Mindenki manifesztált. Mindenki pozitívan gondolkodott. És közben rengetegen elrejtőztek a valódi munka elől.

A Halak-Neptunusz alacsony szinten ugyanis az illúziókról, a ködösítésről, hazugságról, vetítésről szólt. Arról, hogy várjuk a megváltást, kívülről.

Hogy elhisszük: elég egy angyalkártyát húznunk és a bántalmazó kapcsolatunk magától meggyógyul. A segítők közül sokan kihasználták, hogy a „fény és szeretet” ködében sokkal könnyebb eladni a nagy semmit, mint rávenni a keresőt, hogy igenis álljon bele a valódi, izzadtságos és néha bizony fájdalmas egyéni munkába.

Gombamód szaporodtak a „guruk”, akik elhitették veled: ha nem sikerül a teremtésed, az csak azért van, mert nem vagy eléggé „fényes”. Ez egy óriási szemfényvesztés volt. Egy lufi, ami most, 2026-ban végérvényesen kipukkad.

És 2039-ig ott is marad. A Kos nem tűri a mellébeszélést. A Kos maga a Tűz. A cselekvés és az önmegvalósítás jegye. A Kos a „Vagyok” állapota. A Kosban lévő Neptunusz arra kér, hogy válassz. Hogy cselekedj.

Ez az átlépés véget vet a „látszat-spiritualitásnak”. Az emberek kimerültek a sok nesze-semmi-fogd-meg-jól tanácstól. Eredményeket akarnak. Véget ér az az időszak, amikor a spirituális út egyenlő volt az elkerüléssel. Aki 2026-ban is úgy akarja „megmenteni” a világot, hogy közben a saját élete romokban, mert nem tud beleállni a felelősségébe, az kíméletlenül szembesülni fog a valósággal.

A Kosba lépő Neptunusz nem tűri a ködösítést. A Kos tűz-energiája egyszerűen elégeti a párát. Marad a puszta valóság. Az embereknek elegük lett azokból a „tanítókból”, akik csak a pulpitusról beszélnek. Olyan embert keresnek, aki leereszkedik melléjük a gödörbe, és nem csak azt mondja meg, miért vannak ott, hanem segít kimászni is.

Miért nem elég már csak „érteni”?

Én magam is változtam az évek alatt. A praxisomban azt látom: a sorselemzés, a karmikus kódok megértése hatalmas kincs. De önmagában most már kevés lesz. A trauma ugyanis nem csak egy gondolat a fejedben. A trauma a testedben lakik. Ott van az izmaidban, a sejtjeidben, a nonverbális emlékeidben.

Hiába érted meg ésszel, miért választasz rossz partnereket, vagy ismétled ugyanazokat a sehova sem vezető köröket, ha az idegrendszered még mindig a gyerekkori félelemben van lefagyva. Ezért fordultam az utóbbi években tudatosan a szomatikus, azaz a testtudatos oldások felé is.

A megújulás útja: Test és Lélek egysége

A Mágus éve azt kéri tőlünk, hogy legyünk egészek. Az önazonosság többé nem egy elvont fogalom, nem csak mentális munka, hanem testi tapasztalás is. Már nem elég megérteni a válaszokat, hogy mi miért történt. Cselekedni is kell. Ki kell vezetni a feszültséget, beragadt érzelmeket a sejtekből is, szomatikus munkával. Csak így érhetünk el mély és tartós változást az életünkben.

A spiritualitás mostantól realitássá válik. Segítőként csak az marad fenn, aki valódi értéket képvisel és kézzelfogható eredményeket tud adni. Aki nem sajnálja az időt az egyéni, kemény munkára. Aki visszaadja az Erőt a te kezedbe, és nem függővé tesz magától.

Ez a váltás fájdalmas lehet azoknak, akik a kényelmes ködbe menekültek. De felszabadító azoknak, akik végre valóban élni és teremteni akarnak.  

Te melyik táborba tartozol? Félsz, vagy élsz 2026-ban?